2015. június 26., péntek

Próbálkozások

Nézelődtem  különböző oldalakon és az eszembe villant, fonalat, csipkét kellene festeni........
Mit gondoltok mi jutott az eszembe festőanyagnak? Konyak aroma :)
Hogy miért....... nem is tudom, hisz nagyon ritkán iszom.
Nosza neki kezdtem. Ha nem én festem, el sem hiszem a végeredményt.
A fonalnak egy nagyon szép picit ciklámenes színe lett. Kiöblítettem  belőle a "cefre" szagot, még a végén berugnak a kézimunkák. Igen meglepődtem amikor kivettem a mikróból. 
Kíváncsian vártam a csipkék milyenek lesznek.


Hát ez minden, csak éppen nem konyak szín.
Volt amelyiket be sem fogta rendesen, gyorsan elővettem a bordó és a püspöklila festékeket.
A bordó valami rondaság lett, gondoltam, olyan sokat már nem ronthatok rajta, beletettem egy kis időre a püspöklila vízbe. Érdekes lett.






Szeretem nézegetni a főzős blogokat is, van amit ki is próbálok.
Így voltam most is, Éva korábban hirdetett egy blogjátékot, amire ez a sütemény recept érkezett. Az előbb láttam, Ő is megcsinálta, Nála megtaláljátok a receptet is.






Nagyon finom lett, és ami a legjobb, nem kell sütni.
Megindult a fantáziám , lehet, hogy kipróbálom almával, barackkal is

2015. június 25., csütörtök

Köszönöm


Kedves Emerencia, köszönöm, hogy benéztél hozzám. 
Szeretettel köszöntelek


2015. június 21., vasárnap

Sajnálom





Sajnos senki nem írta meg, hogy kire gondol, ki lesz a vendégem. Célzás érkezett, de nem így szerettem volna, pedig olyan szívesen küldtem volna valamit.
Esetleg nehéz volt  a " feladat"?
Azt hittem,  / már annyiszor írtam Rólunk / , hogy aki követi a blogomat, az sok segítséget kapott már Tőlem, nem lesz nehéz , vagy mégis? Esetleg a nagy meleg miatt nem volt kedvetek játszani?

Barátság

Sokszor hallom, hogy az internet elmagányosítja az embereket, személytelenné válnak a kapcsolatok.
Én éppen az ellenkezőjét tapasztaltam ennek.
Néhány éve, amikor nyugdíjas lettem, egy hímzőszakkör tagjává váltam, és indítottam egy blogot is.
Egyre többen lettek kíváncsiak a munkámra, egyre több dicséretet, biztató szót kaptam, majd az ismert közösségi oldalon több kreatív csoport tagja lettem.
Kinyílt számomra a világ. 
Nagyon sok kedves embert ismertem meg, néhányukkal barátság is kialakult.
A blognak köszönhetem Évit is, a barátságát, akivel nem csak a közös hobbi hozott össze.
Nagyon sok közös dolog van az életünkben, nem akarlak untatni vele Benneteket, de azért muszáj néhányat megemlíteni.
Nem csak a nevünk, de a hivatásunk is azonos, egy iskolában végeztünk / de nem egyszerre / és a születésnapunk is ugyanazon napra esik.
Elkezdődött valami. 
Először csak a blogon, majd egymást követték az emailek, skyp és egyre közelebb kerültünk egymáshoz, egyre több mindenről írtunk egymásnak, örömről, szomorúságról, képek cserélődtek a családról, gyerekekről, unokákról.
A távolság azonban elég nagy akadály, hiába tervezgettük a találkozást, valami mindig közbeszólt.
Az idén azonban végre sikerül.
Nagy izgalommal vártam Őket, kicsit izgultam is, hisz a férjével együtt érkeztek, akit csak képről ismertem.
Nagyon sok szép órát töltöttünk együtt, jól éreztük magunkat mind a hárman.Olyan volt, mintha évek óta barátok lennénk, mintha csak tegnap hagytuk abba a beszélgetést és ugyanott folytatnák.
Évi férje nagyon szépen megfogalmazta ezt, ami nekem nagyon jól esett.
Csodálatosan szép ajándékokat is kaptam / Évi, bocs a blogodról töltöttem le őket /, látszik mindegyiken, hogy szeretettel készültek.
Itt Szolnokon éppen a Tiszavirágfesztivál zajlott, néhányszor oda is kilátogattunk / még ismerősöket is talált Évi is /.
Sajnos, az idő nagyon rövid volt, még sok olyan dolog, technika van, amit nem is tudtunk megbeszélni, megmutatni egymásnak, a kérészek táncát, nászát sem látták.
Amikor jó valami, akkor az idő úgy repül / stílusosan /, mintha a szitakötők vinnék a szárnyukon.
Egyszer csak azt vettük észre, búcsúzni kell, de nem örökre és ez benne a jó.
Azzal vigasztaltuk magunkat, majd a következő találkozáskor bepótoljuk.
Néhány kép Rólunk:





A férjével is készültek közös képek, de nem kérdeztem meg feltehetem-e , ezért láttok csak minket.

Az ajándékok:


Egy gyönyörű ajtódísz, már ki is tettem, más is csodálhassa.


Egy szépséges asztali dísszel is meglepett Évi.. Próbáltam ellesni a technikáját, de sokat kell még gyakorolni mire megközelítőleg ilyen szépet tudok csinálni.



Egy díszgyertya, amit  az unokámmal közös képpel díszített Évai.


Tudom mennyire szereti Évi a levendulás dolgokat, ezért  /két egyforma / kis tejszínkiöntő kancsóval leptem meg magunkat, ez is emlékeztessen bennünket az együtt töltött időre. 

Drága Évi és Gyuszi, nagyon köszönöm, hogy itt voltatok , hogy néhány szép napot tölthettünk  együtt.

2015. június 15., hétfő

Olyan izgatott vagyok.......


Nagyon nagy örömmel készülődöm, a héten vendégeim lesznek.
Már évek óta "ismerjük " egymást, mégsem találkoztunk soha.
Végre a héten megvalósul a régen várt, tervezett találkozás.
Ki lesz a vendégem? Egyenlőre legyen titok / izguljatok Ti is egy kicsit /, hamarosan elárulom.





Ha valaki kitalálja kap tőlem egy kis meglepetést
Ha többen lesztek, sorsolok 
Ja, emailben várom a megfejtéseket, a blogomban megtaláljátok a címet. 

Így jár az, aki nem gondolkodik előre





Erre mondják, hogy "Ez a méreg, nem a cián"
Hosszas hezitálás után ma nekiláttam és a konyhai székek szivacsára huzatot varrtam.
Gondoltam a maradék anyagból az ablakra drapériát varrok. El is készültem mindennel / szinte egész délután ezzel matattam  :( /, már az összehúzót is rávarrtam.
Hurrá, lehet feltenni....Felteszem, elengedem, leesik, ismétlés, megint ugyanúgy jártam.
Mit gondoltok mi volt a gond?
Ahova fel kellene tennem, ott van a tépőzár egyik fele, de az összehúzó nem szöszös volt, így nem tudott a szerencsétlen drapéria kapaszkodni.
Lefejtettem, de mondanom sem kell, olyan összehúzó nincs itthon :( :( :(

2015. június 11., csütörtök

Varrókosár elkészítése



Szükséges hozzá :két féle anyag / mintás és egy színű /, bélésanyag, kb. 2mm vastagságú karton, valami merev műanyag lap a füléhez.
Minden darabot összevarrok, két anyag, közötte a bélés, egyik oldalát nyitva hagyni, hogy a kartont közé lehessen tenni.



 A tetejét így kell összevarrni, a két anyag, közötte a bélés,de ott ahol a 13 cm rész van, az egyiket nyitva hagyom, hogy a kartonlapokat bele tudjam csúsztatni, majd ezt is összevarrom.

Ha már minden darab elkészült, akkor kézzel összevarrni őket. A masni a fül felvarrását takarja, de díszíthető virággal, vagy bármi mással.
Remélem érthető voltam, ha nem írjatok, megpróbálom érthetőbb módon megírni.



A belső bélés anyag nagyobb, mert visszahajtva az a külső szegélye.



2015. június 3., szerda

Egy kis ez, meg egy kis az...

Volt kolléganőm kislánya elbúcsúzik az alsós tanító néniktől / mellesleg a leányzó hozzám járt oviba, így szalad az idő /, Nekik készültek a dobozkák.


 A bordó oldalát repesztéssel tettem egy kicsit antikká


A kék dobozra pedig egy másik színt nyomkodtam szivaccsal. Így még soha nem csináltam, de tetszik a végeredmény


A lányom is ballagtat, könyvjelzőt szánt ajándékba. A mintát és a színt Ő választotta.


Három a kislány, három az illatpárna. majd eldöntik a barátnőim, melyik kié lesz.