Ma megérkezett a lányom, néhány elintézni valója van itthon, nálam is alszik.Nem kellett postán küldenem a meglepit.
Örült neki:))
Már nem kell titkolóznom, megmutathatom, hogy mit varrtam nekik.
A lányom nagyon szeretett volna egy vörös cicát, aki a Garfield nevet kapja.
Egyszer jött a hír, van egy apróság, egyedül őt nem fogadta el az alomból az anyamacska. A bökkenő csak az, fekete az ártatlan. Az én lánykámnak nem volt szíve visszautasítani, így érkezett meg a fekete Garfield. Olyan aprócska volt, hogy belefért egy vizespohárba. Nem volt könnyű felnevelni, de sikerült és egész életében hálás volt érte.
Nem csak a színe, de a jelleme is teljesen más mint híres druszájának. Képzeljetek el egy macskát, aki ha nem vették észre beleugrott a kádba, és ott lubickolt, élvezkedett a vízben, az esőben érezte jól magát. Mindig a lakás kisebbik szobájában volt, amit az unokám születése előtt a lányomék gyerekszobának rendeztek be. Ettől kezdve Garfield csak a küszöbig ment / nem mondta Neki senki /,de ha felébredt Csingiz, addig szaladgált a szobaajtó és a lányomék között, amíg valamelyikük be nem ment a szobába. Ha beteg volt a lányom, el nem mozdult mellőle.
1 1/2 évvel ezelőtt nyugalom költözött a kis életébe, kertes házba költöztek, újra teljes családban éltek, már nem kellett vigyáznia rájuk.
Sajnos ilyen az élet, nem csak öreg lett a cica, de beteg is.
A lányomnak fájó döntést kellett hoznia a napokban, hogy ne szenvedjen tovább / nem működött rendesen a mája, gyomorfekélye és több kis agyvérzése volt /, el kellett altatni.
Meglepetés ez a képecske, benne van Garfield, Olga és Csingiz szíve, jelképezi, hogy Ők örökre együtt maradnak / még ha csak az emlékekben is /.
