Festettem

Régóta készülök rá, hogy fonalat és más egyéb tartozékokat fessek. Úgy gondoltam, ez a borongós, szürke nap megfelelő lesz rá.

Mindent úgy csináltam mint máskor, csak éppen a végeredmény lett más.

Egyáltalán nem színátmenetes fonalat akartam festeni, egyik másik mégis úgy sikerült. Igaz csak egy kicsit látszik, talán a fotó nem is adja vissza, de én látom. 

A csipkék, farkasfogak nem olyan színűek lettek, mint a fonal, a szalagról már ne is beszéljek. 

Pici hímzővászon darabokat is tettem bele, kíváncsi voltam a végeredményre, hát azokat már le sem fényképeztem, mert a narancssárga kivételével mind foltos lett, ki is dobtam őket.

Egyszerre tettem mindent ugyanabba festőlébe, ugyanannyi ideig csücsültek benne. Látszik, hogy mit jelent az anyagok másfélesége.

A színek....Volt narancssárga, fenyő-és sötétzöld keveréke, égszínkék, bordó és piros.

A bordó olyan barnás lett, a szalagoknál pedig a piros és a bordó majdnem egyforma barnás lett. Igaz, a piros nagyon halvány rózsaszínűre fogta be, ezért tettem bele egy kicsit a bordó léből is, így lett az is barnás.

Lehet, hogy mégsem az ilyen szomorú idő a megfelelő a festésre?

Karácsonyra

Nagyon tetszik ez az új technika, amit a foltvarró szakkörön tanultunk. Bár sok anyag kell hozzá, azért csináltam néhány díszt, és még fogok is.

 Azok már nem biztos, hogy karácsonyi  mintások lesznek.

 A tegnapi képeket valamivel jobb minőségű képekre cseréltem, az előzőek nem sikerültek valami jól.

Itt megnézhetitek

Találtam két linket, ahol megnézhetitek az articsóka technikát gyakorlatban is.

Igaz, az egyik papírból készül, / a négyzet alakú anyagot  szintén háromszög alakúra kell hajtani /, de szerintem érthető, hogy mit kell csinálni.

Talán ezek jobban bemutatják, mint én.

http://www.youtube.com/watch?v=Hv46Xb4GgDM

https://www.youtube.com/watch?v=AI58utfFmWk

https://www.youtube.com/watch?v=aGjuQ-qUaTI

Jó nézelődést, itt több mindent találhattok

Többen is kértétek

Megpróbálom lépésről lépésre leírni  és bemutatni az articsóka technikával készült dísz elkészítésének a menetét.

Először is a húsvéti hungarocell tojást megmértem a derekánál, az enyém 16 cm. Ezt osztottam néggyel, majd hozzáadtam 1,5 cm, és kivágtam sok-sok 5,5 cm négyzetet.

A másik szín világos, abból is ugyanannyit vágtam ki.

Amelyik színnel  kezdeni akartam, abból kb. még fél cm-el nagyobb négyzetet vágtam ki, megkerestem a közepét, és rágombostűztem a tojás hegyére, majd a 4 sarkot is legombostűztem .Nagyon pici gombostű és sok kell hozzá. Látni fogjátok, hogy eláll 4 helyen az anyag, azokat behajtottam és bele a gombostűt.

Az első négyzetet átlósan félbehajtottam, majd még egyszer, háztető formát kaptam, és az egyik oldalra tűztem, majd vele szembe a következőt.

Mindig úgy kell feltűzni, hogy a szembelevőket, és arra ügyelni, hogy a hajtásvonalak majd egy oldalra nézzenek.

Amikor a négy darab fent van, akkor jöhet a másik szín, itt a piros következik, és látjátok, a két fehér közé tűztem, majd a szemközti oldalra és úgy fordítottam a tojáson.

Sajnos a képek minősége nem a legjobb.

Felülről így néz ki. Váltakozva feltűzzük az összes négyzetet, és amikor már csak egy kis üres rész marad, akkor fejre állítom, kivágok egy kicsit nagyobb négyzetet, és ugyanúgy mint az elején, feltűzöm a közepén.

Behajtom az anyag két szélét, és a piros háromszög csücske alá tűzöm.

A kiálló csücsköket szintén legombostűztem.

A masnit, és az akasztót szintén gombostűvel rögzítettem, ezt tűzhetitek bármelyik végéra a tojásnak.

Remélem elég érthetően írtam le, ha valami nem megy, szóljatok és megpróbálok segíteni.

Köszönet

Köszönöm, hogy olyan sokan reagáltatok a bejegyzésemre

Ez számomra azt bizonyítja, mégsem "halódik" a blogvilág.
Amikor én elkezdtem blogolni, Szarvas Mici segített, nagyon kedvesen ajánlotta néhány kedves "blogbarátjának" az én kis kezdeményezésemet. 

Igaz, akkor még köze sem volt a keresztszemezéshez, gyerekeknek, és a szüleiknek szerettem volna ötleteket adni az együtt tevékenykedéshez.

Majd jött egy svédcsavar, és megtaláltalak Titeket és egy szakkört, ahol nagyon jól éreztem magam sajnos már nem működik .

Mindig azt mondtam és vallom ma is, hogy nagyon sok kedves Barátra leltem, még ha személyesen nem is találkoztunk.
Nagy izgalommal várom milyen új , szép dolgokat mutattok, örömmel olvasom kedves soraitokat, és nagyon köszönöm a sok szép ötletet, azt, hogy bármit kértem segítettetek, a játékokat, a gyönyörű szívvel készült ajándékokat.

Én nem hiszem el, hogy ez megszakadna, remélem lesz még játék és nagyon sokan részt veszünk benne. Majd én is töröm a fejem, hogy milyen apropóból lehetne indítani valamit.

Most viszont lenne egy kérdésem.

Az előző bejegyzésemnél válaszoltam Mindenkinek. Jelzi ezt Nektek valami, elolvassátok? Mert én nem tudom, hogy amikor írok valakinek, Ő válaszol -e nekem. Őszintén megmondom,   nem mindig emlékszem kinek írtam megjegyzést, mert ugye nem rögtön nézzük/nézitek  meg a blogotokat.

Nem tudom elég érthető-e hogy mit szeretnék megtudni?

Remélem egyszer mégis kipattan valamelyikünknél egy szikra.

Együtt játszani jó

Tudom, hogy mindenkinek kevés az ideje, de egy idő óta olyan hiány érzetem van.

Régebben sok játék volt, és most mindenki csendben van. 

Szerintetek mi lehet az oka?

Elveszett a játékos kedvünk, vagy valóban az időhiány?

Új tecnnika

Mindig csodáltam az úgy nevezett articsóka technikával készített tárgyakat, díszeket.

Hétfőn a foltvarró szakkörön megtanultuk hogyan kell elkészíteni.

Igen, jól látjátok, nem csak szabás-varrásra, de foltvarró szakkörre is járok.

Nem ismerek magamra: Én, aki elmentem volna a varrótű temetésére, most három fajta varrással is foglalkozom, de meg akarok tanulni varrni.

Ma jöttem rá, miért odszkodtam én annyira a varrástól.

Az általános iskolában politechnika órán varrni tanultunk, ahol nagyon féltem a tanárnőtől / szándékosan írtam kis betűvel /. 

Az oka már egy másik történet.

Amikor belépett a terembe, megállt a tudomány, még a varrógépet sem tudtam rendesen hajtani / lábhajtásos volt /. Mit el nem tud rontani egy egész életre egy nem odaillő személy.

Az eredmény nem teljesen olyan lett, mint amit vártam, kicsit még lehetne szebb, és a két szín túl sötét együtt.

De sebaj, leeeeeeeeeesz másik!

 Már vettem is hozzá anyagot, csak szegény ujjam nagyon fáj a pici gombostűk nyomkodásától. Majd megpróbálom gyűszűvel csinálni, bár nagyon furcsa az ujjamon.

Lehet, hogy ez lesz az új kopogtatóm?

Nem volt kedvem lemenni a ház elé, hogy fenyőfára tegyem, de így is láthatjátok milyen lett.

Az egyik szakköri társunk a lila két féle kombinációjával csinálta, a másik a szürke és púder rózsaszínnel, gyönyörű lett mind a kettő. 

Én azt hiszem most maradok a karácsonyi mintánál.

Közben elkészült a két könyvjelzőm is, az amelyik illatpárnának indult, illetve a cicás. A második egy kicsit nagyra sikerült, de már nem merem szétszedni, nehogy elszakadjon.

Lehet, hogy megcsinálom még egyszer valamilyen szép színátmenetes fonallal, és akkor kisebbre veszem.

Második

Elkészült a karácsonyfámra a második hardangeres dísz.

Ez egy kicsit nagyobb mint az angyalka, sőt a közepén a beszövés is más. 

Végre rájöttem a technikára, addig-addig próbálgattam, míg sikerült.

Bocsánat a felvétel minősége miatt, lehet, hogy holnap megpróbálom megint lefényképezni őket.

Nem mindig sikerül úgy......

......ahogy szeretnénk.

Már hónapok óta kínlódom a derekammal. Igazából nem is a derekammal van a gond, valamivel alatta a gerincem mellett két oldalon egy-egy ponton fáj. Lesugárzik a lábaimba, néha alig bírok menni. Végre rászántam magam, és elmentem a háziorvoshoz.
Izomgörcs, szólt a diagnózis. Gyógyszer és pihentetés, 2 hét, semmi változás. Vissza az orvoshoz, másik gyógyszer, szintén semmi, beutaló a reumatológiára. Izomgyulladás az újabb diagnózis, fizikoterápiás kezelés 2 hét, változás semmi, illetve mégis. Már nem fáj állandóan, csak éppen ha felakarok állni a székről, vagy az ágyból, nem tudok kiegyenesedni rendesen és úgy megyek, mintha....... Már a szomszédok is megjegyezték, miért megyek olyan féloldalasan?
Ma ellenőrzésre kellett visszamennem, de nem ám akkor amikor a kezelésnek vége lett, hanem amikorra előjegyeztek.
Szabadságot vettem ki, ismerve, hiába kaptam időpontot úgysem akkor hívnak be.
Kartonozóban bejelentkezés, ahol közölték, nem is mára van időpontom, hanem 21-re. Vettem a bátorságot, és felmentem a rendelésre, és lőn csoda, az ottani gépen mára vagyok bejegyezve.
 Ki érti ezt, a két számítógép nem ugyanazt mutatja?
Na mindegy, jött a doktornő, megnézte a papírjaimat, elmondom a panaszaimat.
Hát igen, ebben a korban sajnos már így van ez, elhasználódik az ember. Írok fel masszázst, bár sokat nem használ.
Akkor minek?
Végig néz rajtam a doktornő, és azt mondja, ahogy nézem nem nagyon túlsúlyos.
Pihenjen sokat, ne cipeljen, ne hajoljon, guggoljon.
Mondom nem tudok guggolni, mert akkor nem tudok felállni, térdelni szoktam, de az is nehezen megy.
Tudjátok mi volt a válasz? Nem gondolt még arra, hogy más munkát választ? Mégis mit...., mikor ezt tudom, ezt tanultam, világéletemben óvónő voltam és vagyok most is.
Megyek bejelentkezni, 7-től 13-ig van rendelés, és nov. 10-én mehetek. Azt már meg sem vártam, hogy hány órára, mert én 1/2 8-tól 15 óráig dolgozom.
Azután jött a posta, de azt már le sem írom, mert még a számítógép is felrobban nem csak én.
Haza mentem és mérgemben gombás-sajtos kiflit sütöttem, ha eddig még nem voltam túlsúlyos, most az leszek.

Azért jó dolog is történt velem.

Tegnap az Idősek világnapja tiszteletére városunk szülötte Mága Zoltán világhírű hegedűművész koncertet adott nekünk. Valamivel több mint 2 órahosszáig lehettem ennek a csodának a részese.