Hihetetlen, vagy vannak még csodák?

 Az élet néha furcsa dolgokat produkál.
Itt a blogon keresztül ismertem meg Évit, és bár még nem találkoztunk az életben, de bátran merem állítani, barátra leltünk egymásban. Egyre több minden derült ki, hogy mi minden közös van bennünk.
Mind a ketten óvónők vagyunk/voltam. Ugyanabban az iskolában tanultunk, csak én néhány évvel korábban. Egy napon van a születésnapunk.
Egy idő után már skypon is beszélgettünk egymással, és a kamerán keresztül megláttam, egyforma szekrénysorunk van. Mind a ketten részt vettünk egy közös hímzésen, és nem beszéltünk össze, de ugyanazzal a színnel varrtuk ki a mintát.
Ma újabb egyezőséget tudtam meg. Az előző bejegyzésemben írtam, hogy gyűjtöm az angyalkákat, és Évi jelezte, Ő szintén angyalgyűjtő.
Mi ez, ha nem csoda?
Ilyen szerintem 1000-ből, ha egy van.
Köszönöm Évi a barátságodat, és remélem előbb-utóbb az életben is megölelhetjük egymást.