Szinte hihetetlen mennyire szalad az idő.
El sem akarom hinni, hogy jún. 1-én lesz 3 éve, hogy a csoportommal együtt én is elköszöntem az óvodától.A kapcsolat nem szűnt meg, csak átalakult.Olykor - olykor benézek hozzájuk, februárban pl.alapítványi bálba hívtak, jó volt egy kicsit kikapcsolódni, nyugodtabban elbeszélgetni a volt kollégákkal..
A kapcsolat egy másik formája, már a második év, hogy én készítem a búcsúzó nagycsoportosoknak a ballagó tarisznyára a fedőlapot.
Ebben az évben 36 kisgyermek búcsúzik, én kihímeztem, egy anyuka pedig megvarrja, illetve rávarrja amit csináltam.
A kislányok piros, a fiúk zöld díszítést kaptak. Azért jó, hogy már készen van, mert 36x majd nem ugyanazt varrni, hááááááááááát mit mondjak.
De beszéljenek a képek.
Ezek a kis dragak megerdemlik a kitarto munkadat, nagyon szepek lettek!!!!!
VálaszTörlésIgen, az idő hihetetlenül gyorsan szalad, Te pedig hihetetlenül sokat dolgoztál! Minden elismerésem a Tiéd! Az összes ballagó gyerkőcnek kihímezted a jelét?! Biztos nagy öröm és örök emlék lesz! :)
VálaszTörlésNem lehetett könnyű elkészíteni.
VálaszTörlésGratulálok a három év kitartó munkájához!
Akár milyen édesek a gyerekek, gondolom kicsit unalmas is volt...himezni...
VálaszTörlésÉn KELL -ből nem tudok dolgozni... Csak ha van kedvem...Le a kalappal előtted...
Szépek lettek!!
Ez aztán nagy munka volt!!!!!
VálaszTörlés