Említettem, hogy szeretek sütni. Egy ezzel kapcsolatos élményemet szeretném megosztani Veletek.Az egyik kolléganőm, akinek lejárt szerződése, egy otthon sütött márványos kuglóffal lepett meg bennünket. Nosza, a vállalkozó kedvű "lányok", köztük én is, elkértük a receptet.
Megsütöttem! De hogy?. Amint utólag kiderült, a megadott mennyiség az én kuglófformámhoz "kicsit2 sok volt. Sütésközben egyszer csak azt látom, a tészta csak úgy jön ki a formából. Erről egy régi diafilm jutott az eszembe- az én gyermekkoromban még diafilmeket néztünk este, nem a TV-t - "A varázsbögre". Ez a bögre kását főzött,de csak akkor hagyta abba, amikor a megfelelő szóval leállították. Az irigy gazdag ember, aki ellopta a bögrét, ezt nem tudta és a bögre csak főzött és főzött. A végén már a falu utcáján hömpölygött a kása. Hát az én kuglófom ennyire nem "mászott ki" a formából, de jócskán megdagadt, úgy kellet a széléről villával leszedni, hogy a sütőbe ne csurogjon bele.
Kicsit még sülhetett volna a közepe, de az unokám szerint 5*-re sikerült.
Hát ilyen volt az első próbálkozásom a kuglóf sütéssel.
hihi.Csinaltam en ennel furabbat :)
VálaszTörlésRegesregen a fiam ugy dontott hogy eleg volt es neki rendes kaja kell es nem volt hajlando tobbet szopni.
Bajban voltam, nem tudtam mihez is kezdjek most.
Gyorsan kitalaltam hogy kis krumplipure szuper kaja lehet egy csecsemonek.
Fel is hivtam mindjart a ferjemet a munkahelyen (szakacs) hogy mennyi lisztet kell beletenni a krumplipurebe. Jol kinevettek engem :))
Azota megtanultam persze fozni rendesen de azt soha nem felejtem el hogy lisztet akartam beletenni.
Mi mindig mondjuk Anyunak, hogy nem baj, ha nem tökéletes a forma. A rötyme ugyanolyan finom, mint a legszebb süti:))))
VálaszTörlés