2018. november 3., szombat

Hogyan tovább

 Szinte naponta elhatározom, na ma írok, hisz sok idő eltelt az utolsó bejegyzésem óta.
Nem azt mondom hogy soha nincs rá időm, de valóban nagyon kevés jut most erre.
Mióta naponta eljárok dolgozni, a vasalós cégemet is csinálom, az unokáimmal időt töltök, sokszor annyira elfáradok, hogy arra nem jut idő, amit pedig nagyon szeretek csinálni.
A legkevesebb időm a hímzésre jut, olvasni sem olyan intenzitással olvasok mint régebben, gyakran arra riadok fel, már megint a fejemre esett a könyv .
Közeledik a karácsony, készülgetnek is dolgok, karácsonyi díszek, képeslapok, díszgyertyák, de hogy mikor fogom össze is állítani őket, az a jövő zenéje.
Ilyen apróságokhoz van csak erőm.


Annyi időt azonban mindig szakítok, hogy a Ti munkáitokat megnézzem,nem mindig írok, de nézelődöm.

Azért mostanában néhányszor megtréfált az internet. Pl. Beátánál kerestem vissza, hogy szokásától eltérően nem kaptam választ az egyik kérdésemre, és azt láttam, nem is jelent meg nála a hozzászólásom, mi történt, nem tudom.

Remélem hamarosan több mindent mutathatok, és már befejezetteket is.

Köszönöm, hogy nálam jártál


2018. szeptember 20., csütörtök

Tábor óta

Elég régen jelentkeztem, mentségemre szólva  nagy változások történtek mostanában.

Mint arról már írtam, megszületett a második unokám, elég sok időt töltök velük, szinte napi szinten enyém a fürdetés előtti séta.
Amíg tart ez a jó idő, minden percet ki kell használni.
A divat követését nem lehet elég korán elkezdeni 😊


A mostani gyermekeket látva eszembe jut, amikor az én gyermekeim ilyen kicsik voltak nem lehetett ennyi szép dolgot venni, vagy csak az én pénztárcám nem engedte? Nem is tudom.

Június 15.- n véget ért az óvodai munkám.
Az hogy szeptembertől újra hívjanak bizonytalan volt, hisz aktív óvónénikkel akarták feltölteni az üres álláshelyeket, nem helyettesítő nyugdíjasokkal. Mi csak délután dolgoztunk, heti 2 - 3 napot, olyan valakik kellenek, akik váltott műszakban délelőtt, délután dolgoznak.

Jött egy ajánlat, egy újonnan induló projektben óvónőre is szükség lenne, aki az ügyfelek gyerekeire vigyáz, amíg az anyuka intézi az ügyeit.
Így nyugodtan átbeszélhet, intézhet mindent, nem kell közben a gyermekre figyelni.
Szeptember 1 óta itt dolgozom, amikor nincs gyermek, akkor az irodai munkában segítek, a mi ügyfeleinknek nyújtok tájékoztatást a munkánkról.
A nők munkába visszaállása, munka és család összehangolása, családbarát munkahelyek felkutatása, ajánlása, atipikus foglalkoztatások , képzések, előadások tartását, stb. foglalja magába a munkánk.
Nagyon lelkes , jó kis csapat vagyunk, remélem így is marad.
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a lányommal dolgozunk egy helyen, most ez is megtörtént.


A csapatunk a megnyitón.

Közben azért a kézimunka sem lett teljesen mellőzve, régebben készült apróságok kapták meg végleges formájukat, finom levendulával töltöttem meg őket.


Érik a dió blogjátékát osztotta meg Rita, beneveztem én is.
Könyvjelzőt kellett készíteni, szeptember végéig.
Eredetileg nem ezt a mintát akartam megcsinálni, de eszembe jutott, már nagyon régen szerettem volna kivarrni ezt a mintát.


Köszönöm, hogy nálam jártál.

2018. augusztus 14., kedd

Tábor

Eltelt egy újabb év, ma volt a szokásos tábori kézműves nap.
Valami újat szerettem volna készíteni a gyerekekkel, amikor  egy képet láttam az egyik keresztszemes újságban, heuréka, képeslapot készítünk 😂
A gondolatot követte a tett, beszereztem minden kelléket, most pedig beszéljenek a képek.








3 középiskolás lány volt a segítségemre/ a középiskolásoknak  kötelező közmunkán vettek részt / , hisz sokan még soha nem csináltak ilyet, mármint a hímzést.
Ismerősök is akadtak az öltögetők között, hisz ez már a 3. tábor, ahol varunk.
Néhányan saját maguk találtak ki mintákat, aminek nagyon örültem.







Ő is egy tervező 😃 a szívecskék  mellé  felíratott is vart.


Az egy szem fiú, nagyon ügyes és lelkes volt 😄 



Kaktusz és ananász 


A kislány, aki ezt varrta, minden évben újabb minion figurát varr, minta nélkül  😄


Egy pici varrás azért csak készült, a kis királylánynak csináltam


Ma  2 hetes






Köszönöm, hogy nálam jártál

2018. augusztus 1., szerda

Csend


A hallgatásnak mindig oka van. Szerencsére nem betegség miatt vesztem el.
2 hétig a barátnőméknél voltam, / évek óta náluk töltök néhány napot / a háztető utólagos szigetelésénél segédkeztem.



Itt éppen hűvöskés volt az idő, de a többi napokon nagyon meleg volt, főleg a barátnőm férjének volt a nehéz, aki a tetőn szorgoskodott.
Én azt mondtam mindenben segítek, de nincs az a pénz, amennyiért a tetőre felmennék, még az is félelmetes volt, ahogy Ő dolgozott odafent.
A kertben is sok munka volt, természetesen minden egyszerre ért be, amikor nem a tetővel foglalkoztunk, akkor a kertben szorgoskodtunk.
Azért pihenésre is jutott egy kis idő, Balassagyarmaton a Palóc múzeumban voltunk, az valami csodálatos.
Mennyi szépséget alkottak eleink, kár, hogy egyre gyakrabban már csak a múzeumban gyönyörködhetünk benne, de szerencse, hogy ott legalább meg van.









Nem is tudom a sok szépség közül melyiket mutassam.
Egy másik napon Máriaverebélyre látogattunk el.










Kézimunkát is vittem magammal, de az végig ott lapult a bőrönd mélyén, elő sem tudtam venni.

Tegnap pedig nagy nagy öröm ért, a szavak helyett beszéljenek a képek.





A  14 éves fiú unokám mellé / Ő a lányom fia /érkezett a fiaméknál egy pici lány, ma volt a "nagy találkozás".
Én pityeregtem a boldogságtól, Ő meg aludt. 

Szóval a hímzés most egy kicsit pihen.

Köszönöm, hogy nálam jártál.





2018. június 25., hétfő

Frissek



Nagyon jól sikerült Dórival a hetünk.
Napközben a táborban volt, de 4 után már közös programokat csináltunk.
Tiszavirág fesztivál, strandolás, mozi, sok minden belefért a közös együttlétbe.

A fesztivál egyik érdekessége az épületfestés volt, a református templomra vetítettek minden nap másik képet.


A hímzésbe is belekezdtünk, de Dórinál a lelkesedés nagyobb volt, elkezdte, hazavitte, remélem befejezi egyszer.
Anyukája kérésére ezeket készítettem a héten amíg nálam volt:




Két korábban készült munkámat is elvitték.



A szettet megbontottuk, a gyűrű és a kitűző itt maradtak.

Ha sikerül összehozni, a nyár utolsó hetét még együtt töltjük, de ez még kicsit távolabb van.

Köszönöm, hogy nálam jártál.