2014. május 29., csütörtök

Játék


jkati születésnapos játékot hirdetett.





A részleteket megtekinthetitek itt

Levendula párnácska

Leszüreteltem az erkélyládából a levendulámat.
A tavalyi 7 szálhoz képest most "elég jó" termés lett, mert megduplázódott a szálak száma, 14 db-ot szüreteltem
Ennek örömére gyorsan csináltam  egy levendulás párnácskát. 
Kitaláljátok mi a foglalkozása annak, akinek adom? Úgy van, Ő a fodrászom.


32 ct Hubert anyagra készült
Puppets : 7242;7098;7101;7269 fonalakkal

2014. május 28., szerda

Szalad az idő

Szinte hihetetlen, még most született meg az unokám, és most búcsúzik az iskolában az alsó tagozattól. 
Szeptemberben már az ötödik osztály padját koptatja.
El kell búcsúzni a szeretett Tanító néniktől, az iskolától, hisz szeptemberben másik épületben kezdődik a tanítás.

Olyan ajándékot szerettünk volna adni, ami maradandó, és mindig Őrá emlékeztetik a Tanító néniket.
Mi is legyen az? Természetesen a kedvenceim, dobozkákat készítettem.


Az anyagot nem tudom, hogy milyen, úgy kaptam, a fonalat én festettem korall színűre



Sajnos nem volt itthon két egyforma nagyságú dobozom, az egész várost bejártam, de nem kaptam, a rendelt dobozok pedig még nem érkeztek meg.
Ezt a fonalat is én festettem, püspöklila
Igaz, hogy sok fonalam van itthon, de úgy gondoltam, majd csipkét is festek hozzájuk, de végül csak a fehér mellett döntöttem.

2014. május 25., vasárnap

Gyűrűpárna


Már többször is említettem, hogy van nekünk egy ÖTYE klubunk. A 40 éves évfolyam találkozó után szerveződött, már 3 éve.
Azóta a minden hónapban a harmadik héten egyszer találkozunk, beülünk valahova egy sütemény, fagylalt, és tea szolgálja a kulinális élvezeteket a jó hangulatú beszélgetések mellé.
Öten vagyunk, akik ha tehetik mindig ott vagyunk, bár néha az unokák, vagy más családi esemény közbeszól. Időnként mások is eljönnek, de ez a ritkább.
Hárman már az óvodától, illetve az általános iskolától kezdve barátok vagyunk.
Az egyik ilyen barátosnémnak a nyáron férjhez megy a lánya. Bár Őt személyesen nem ismerem, de mivel kicsi a világ, főleg Szolnok, a vőlegényt igen. Valamikor az óvodásom volt.
Nekik készült ajándékba ez a gyűrűpárna.
Először úgy gondoltam, teszek bele egy pici pirosat / a négy sarok mintát /, mert a menyasszony kedvenc színe, de amikor kipróbáltam nem nyerte el a tetszésemet, így maradtam a tiszta fehérnél.


Hardanger vászonra 12-es DMC fonallal készült.


A gyűrűtartó szalagokat apró, pici fehér gyöngyökkel varrtam fel.


Egy közeli kép.

A jövő héten kapják meg, de tudom, hogy ide nem szoktak ellátogatni, ezért meg merem mutatni.

2014. május 24., szombat

Szörpök

Már többször , több blogon is olvastam a házi szörp készítésről. Én is kedvet kaptam hozzá, bár én nem nagyon vagyok szörpös.
A házunk előtt a kertben nagyon sok citromfű, a szomszéd néninek köszönhetően ebben az évben menta is terem. 
Bodzabokor is található a közelünkben. Az illatuk valami fenséges.
Egy kedves barátomtól hallottam, hogy bodzát szárít teának.Gyorsan előkaptam az ollót, kosarat, és irány a park.
Amilyen finom az illata a szabadban, a lakásban másnap már egyáltalán nem élvezhető. Pont olyan, mint a macskapisi. Szóval teám nem lesz.
Gondolom, egy kertes házban megoldható máshol a szárítás.

Na, de térjünk vissza a szörp készítéshez.
Szerencsére távol lakunk a főúttól, így az autók szennyezésétől sem kell tartani.
Mindent előkészítettem, és elkezdődött a szörp főzés.
Igen ám, de aki későn kap észbe, annak nincsenek üvegjei, pedig az összes szomszédságot körbejártam, így befőttesüveget is kénytelen voltam elővenni.
A citromfű és menta szörpjeim már korábban elkészültek, a csemetéim is kaptak belőle, ezeket nem tudom megmutatni, mert a maradék a pincében várja sorsát, és lusta voltam felhozni őket , harmadik emelet, talán nem haragszanak meg, hogy kimaradtak a fotózásból.
A bodzaszörp tegnap bújt elő a száraz dunsztból, kis címkéket kaptak. Mehetnek a pincébe, illetve a gyerekeimhez.


Most a bodzazseléhez áznak a bodzafejecskék, kíváncsi vagyok milyen lesz.

2014. május 22., csütörtök

2014. május 21., szerda

Egy újabb doboz

Tegnap este fejeztem be ezt a dobozkát. 



A menyem kérte, ezzel szeretné meglepni a barátnőjét a névnapján.
A felvétel egy kicsit csalóka. Korán reggel, még félig kómásan készítettem, és valami fényt kapott, mert egy fehér rész látszik a peremén. Higgyétek el nekem, egyenletes a szín.
Most próbálkoztam először a repesztőlakkal, Háááááááát, van még mit javítani rajta.
Az anyagot nem tudom, hogy milyen, de olyan 40 ct-os lehet, a fonalak: DMC 550; 961; 209; 469; 729; a zsinór saját festés.
Jaj, a lényeg majdnem lemaradt.
A minta Mankának köszönhető: Rose Garden The Biscornu

Köszönöm szépen Manka, ebből a sorozatból ez már a második, amit elkészítettem.

2014. május 13., kedd

Búcsúzás


Szinte hihetetlen mennyire szalad az idő. 
El sem akarom hinni, hogy jún. 1-én lesz 3 éve, hogy a csoportommal együtt én is elköszöntem az óvodától.
A kapcsolat nem szűnt meg, csak átalakult.Olykor - olykor benézek hozzájuk, februárban pl.alapítványi bálba hívtak, jó volt egy kicsit kikapcsolódni, nyugodtabban elbeszélgetni a volt kollégákkal..
A kapcsolat egy másik formája,  már a második év, hogy én készítem a búcsúzó nagycsoportosoknak a ballagó tarisznyára a fedőlapot.
Ebben az évben 36 kisgyermek búcsúzik, én kihímeztem, egy anyuka pedig megvarrja, illetve rávarrja amit csináltam.
A kislányok piros, a fiúk zöld díszítést kaptak. Azért jó, hogy már készen van, mert 36x majd nem ugyanazt varrni, hááááááááááát mit mondjak.

De beszéljenek a képek.





2014. május 6., kedd

Főzőcske

A székelykáposzta mellé valami könnyű levesre vágytam.
Nosza nézzük csak, mi van a hűtőben.
Találtam egy kis meggyet, egy kis szilvát, magában egyik sem  elég semmire, de így együtt finom leves lesz belőle.
Bele egy lábasba, ment hozzá fahéj, szegfűszeg, az előző napi citromfűszörpből kivett citromkarikákból / nagyon finom más ételekbe, süteménybe, nem szoktam kidobni /, 1-2 karika és egy kis cukor. Amikor felforrt, még egy picit rotyogtattam, majd eperpudingból és tejből kevés habarást tettem bele. Tejszín most nem volt itthon.
Amikor összefort egy kicsit lezártam a gázt, és megbolondítottam néhány mentalevéllel.
Naaaagyon finom pikáns ízű lett.


Most látom csak, hogy a tányér szélén elmaszatoltam egy kicsit a levest, de az élvezeti értékéből nem vont le semmit.

2014. május 4., vasárnap

Anyák napjára

Annak idején az óvodában nagyon sok szép verset tanítottam a gyermekeknek, amivel az Édesanyákat, Nagymamákat köszöntötték.
Régen műsorral készültünk, de a megváltozott kor az ünneplést is megváltoztatta.
Ami azonban megmaradt, az a gyerekek örömteli készülődése.
Mi így ünnepeltünk.
Délelőtt falatkákat, sütés nélküli süteményeket , teát készítettünk a gyerekekkel közösen , majd a csoportszoba egyik sarkát szépen feldíszítettük, kényelmes székeket raktunk, az asztalokat szépen megterítettük, és izgatottan vártuk az anyukákat.
Nem egyszerre érkeztek, a gyerekek egyenként vezették a "kuckóba" az Anyukájukat, Nagymamájukat, felköszöntötték, majd megvendégelték Őket.
Két kedvenc versemet szeretném megosztani Veletek, és ezzel köszöntöm a világ összes Édesanyját, Nagymamáját.

Lukács Angéla: Csak egy van...


Sok-sok levél van a fán,
Mind hasonló forma,
Milliónyi levél közt
Mégsincs két egyforma.

A Földön sok gyerek él,
milliárd is megvan,
De az egész világon
Belőlem csak egy van.

S ha egy nagy tér közepén
Tenger gyerek állna,
Közöttünk az anyukám
Mégis rámtalálna.

A másik verssel a Nagymamákat köszöntöttük.

 Jancsik Pál: Nagymamámhoz

Óvodába ki kísér el,
délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet?
Bizony Ő, a nagymama.

Este elaltat, míg ajkán
csillog mesék bűvszava.

Még az álmaim is őrzi
a jóságos nagymama.

Szeretetét, törődését,
megköszönöm neki ma,
Élj sokáig egészségben,
édes, drága Nagymama.



Az én Édesanyám ezt kapja tőlem:



Búcsúzóul egy számomra nagyon kedves Anyák napi emlékemet szeretném megosztani Veletek.
A legelső általam tartott óvodai anyák napi ünnepségre meghívtam az Édesanyámat, és ez majd 40 éven keresztül szokás is maradt.
Az egyik ilyen alkalommal, amikor az ünnepség végén a gyermekek átadták Édesanyjuknak az ajándékot, én nem fértem  oda az én Anyukámhoz, csak a kezét értem el, és megcsókoltam .
Az egyik Nagymama csodálkozva kérdezte Tőle :
Miért csókolt kezet Önnek az óvó néni?  Mire Ő így válaszolt sírva : Mert én az az óvó néni Édesanyja vagyok.
Akkor az a nagymama nagy szeretettel ölelt át engem. Ez az emlék örökké elkísér.