Lehullik a lepel

 

Elkészült a jógás barátnő, szüli és névnapjára a Jógás nagyi párna.

Így jár az, aki gyáva és nem varrja meg maga az elképzelését.

Mivel én nem szeretek varrni, és úgy gondolom nem is tudok, ahelyett, hogy próbálkoztam volna más anyaggal, elvittem egy profi varrónőhöz.

Volt egy elképzelésem, amit elmondtam, de úgy gondolta cipzárral jobb lenne, mint az áthajtós. Hagytam magam rábeszélni ,de azt nem gondoltam, hogy a többi elképzelésemet is felülbírálja, és teljesen máshogy varrja meg, mint amilyen az elképzelésem volt.

Még azt is el tudtam volna képzelni, ha a hímzést szépen középre, a párna méretéhez igazította volna. Már nem szedem széjjel, félek, a hímzés rovására megy.

Azt mondják, más kárán tanul az okos, úgy látszik nem tartozom közéjük. A végén még kénytelen leszek megtanulni varrni.

 

 

 Készítettem 3 barátnőmnek zsebkendőtartót, amin szintén van javítani való, de azt hiszem, legközelebb nem ebben az új formában készítem el, maradok a régi beváltnál.. Ez könnyebb és haladósabb is, de nem nyerte el annyira a tetszésemet, mint a régi megoldás.

köszönöm, hogy nálam jártál