Szalvétagyűrű

Az egyik évben az alapítványi bálon szalvétagyűrűvel kedveskedtünk a vendégeknek.Most eszembe jutott és készítettem néhányat ajándékba. Könnyű megcsinálni és nagyon olcsó.
Kell hozzá néhány Wc papír guriga, amit 3 db-ba vágtam, és textil csíkok.

Pillanatragasztóval belülre ragasztottam az anyagot és amikor áthúztam a gurigán, mindig behajtottam  egy picit az anyagból, hogy ne látszódjon a szegetlen széle és egy picit ráhajtottam az előző csíkra. A végén ismét ragasztással rögzítettem az anyagot.

A díszítés bármi lehet.

Én csipkével és egy kis masnival díszítettem

Ceruzatartó

Már elkezdődött az iskola, de talán még van idő egy kis barkácsolásra. Egy nagyon egyszerű, gyorsan elkészíthető ceruzatartót találtam, itt:
http://kreativanyabanya.blogspot.com/2011/08/asztali-ceruzatarto-wc-papir-gurigabol.html

Én egy kicsit változtattam rajta, de csak azért, mert pillanatnyilag ennyi guriga volt itthon.

Mivel kisfiúnak készült, verdás csomagolópapírral vontuk be.
Az egyik képen szemből, a másikon felülről látható

VIRÁGOK

Mit lehet ebben a nagy melegben csinálni? Virágokat, amelyik nem hervad el és ajándéknak is jó. Mire lesz hozzá szükséged?
Hurkapálcák, színes papírok, filcek, vagy dekorgumi, pici drót, fénykép, zöld krepp-papír.
A hurkapálcákat tekerd be krepp-papír csíkkal, ragasztóval rögzítsd mind a két végén. A formákból mindenből 2-őt vágj ki. A leveleket mielőtt összeragasztanád, tedd közé a drótot úgy, hogy egy kis darab kilógjon, ezzel rögzítheted a hurkapálcához. A virágra tedd rá a pálcát, majd ragaszd oda majd a másik virágot is

 Mielőtt a sárga közepét ráragasztod, tedd oda a fényképet, de nézd meg, ne takarja el az arcodat.

Újabbak

A kitűzők száma is gyarapodott ezzel a három kék " alkotással", az egyik már gazdára is talált.

Új ruha

A mobilomnak kaptam egy tokot, de sajnos szőrén - szálán eltűnt, így csináltam egyet. Sajnos olyan lilás árnyalatú gombom mint a virág  nem volt itthon, ezért varrtam rá ezt a fehéret, de majd veszek és akkor egyforma lesz a szín.
Első próbálkozásra nm is sikerült rosszul. Már a másodikat készítem, de ezt rendelésre csinálom, a lányom kérte.

Úgy látszik, nálunk a lila árnyalatai a menő színek.

Hát a fényképezési tudományomon még nagyon sok javítani való van.
Keresek más helyet, ahol a fényviszonyok jobbak.

remélem a következő képek már jobbak lesznek.

Próbálkozásaim

Egész kedvet kaptam a horgoláshoz. Már mutattam, hogy mi lett a zsákocskából. Most egy kicsit más lett belőle, de az alap a zsákocskából van. A lányomnak készült ez a doboz apróságoknak. Nekem kicsit komor ez a szín - Egész sötét lila lenne, bár itt nem látható jól -,próbáltam néhány ötlettel enyhíteni, de Neki csak egy színben kell. Ám legyen, hisz Neki készült.

Kedvenc ételeim

Szarvas Mici feldobott nekem egy labdát, " Mi a gyermekkorom kedvenc étele?" Több helyen olvastam már és sokat gondolkodtam rajta, mi is az, amit nagyon szerettem, de nem nagyon jutott az eszembe semmi.
Azt tudom, ha az öcsémet megkérdezte Édesanyánk mi legyen az ebéd, tízből tízszer azt mondta" császármorzsa meggybefőttel". Hát nekem ilyen nem volt. Emlékeim szerint majdnem minden evő voltam. Azért majdnem, mert pl a sóska, spenót sárgarépa főzelék meg sem állhatott a tányéromon, látni sem bírtam.
Amikor megkaptam Mici kérdését felhívtam Édesanyámat, de Ő sem emlékezett semmi kirívó dologra. És akkor törni kezdtem a fejem. Hoppá! Hát a tojásos galuska, na az akár minden nap jöhetett. Volt olyan hetem amikor még csak tanulgattam mit is kell csinálni egy óvónéninek- és nyári szünetben otthon voltam- hogy a  szomszédok ha csak meghallották, hogy már megint tojásos galuskát csináltam, mérgezést kaptak tőle.
Amikor Édesanyám tésztát gyúrt, számítania kellet rá, én körbecsipkedem a nyers tésztát. Erről jut eszembe, a frissen kifőtt csupasz tésztát nagyon szerettem, mindig kunyeráltam egy kis "csupilit".
Az én időmben nem volt mindennap édesség, voltak kedvenceim, amit ha kaptam, hááááát az mennyei  volt.
Édesapám amikor  Budapesten járt, olyankor mindig kaptunk egy - egy tábla Tibi csokit. Az öcsém kéket, én pirosat - ma is a a keserű csoki a kedvencem. Általában éjjel ért haza, amikor már túl voltunk a fogmosáson, elvileg aludtunk, de engem nem hagyott békén a csoki ígérete. Mindig megfogadtam, nem eszem meg csak reggel, de én nem tudom milyen manók jártak felénk, reggelre mindig csak a  hűlt helyét találtam a csokinak.
Azután ott voltak a nagymamáknál a búcsúk, amik nem múlhattak el vattacukor, illetve törökméz , vagy habcsók nélkül.
Ha ezt olvassátok, azt hihetitek, nálunk édességből állt a világ, de ezek csak ritkán adódtak.
Viszont volt egy étel, amire felnőtt koromig kellett várnom és ez a sztrapacska. Egy olyan házban laktunk, ahol az udvarban többen család is lakott. A szomszéd néni sokszor megkínált süteményekből, mikor éppen mi volt, de valahogy a sztrapacska mindig kimaradt, pedig én nagyon szerettem volna megkóstolni, de kérni szégyelltem. Szóval nagy lettem és CSINÁLTAM, azóta is az egyik kedvencem.
Kinek is adjam tovább a kérdést?

Harmóniában az Élettel

Huligánlány Cili textiles

Ari

Blaur kézimunka