Amikor még dolgoztam, az oviban volt egy étel, amit mindannyian nagyon vártunk, és ez a vajas csiga. Képzeljétek el, magas, omlós, édes, szinte elolvad az ember szájában.............hmmmmm, még most is összefut a nyál a számban, ha rágondolok. Amikor ezt küldték, nem kellett biztatni a gyerekeket, hogy egyenek, de mi felnőttek is alig tudtunk betelni vele.
Többször is próbálkoztam a sütésével, mint pl. ma is.
Én már mindent kipróbáltam, hideg sütőben kezdtem sütni, előmelegített sütőben, nagy lángon, kis lángon, nem nyitottam ki a sütő ajtaját
elemlámpával kukkoltam jó-e már amíg meg nem sült, kinyitottam, szóval amit csak lehet kipróbáltam.
De nem, nem lett olyan, mint amilyet az óvodában sütöttek.
Először szépen emelkedik, növekedik, és mire megsül, elterül mint a nagy Alföld.
Ez lett a mai sütésem eredménye
Puha is, omlós is, finom is,.............de nem olyan
Hú, Évi egyetértek Veled! Olyan finit, mint az oviban én sem tudok készíteni. mi is lehet a titka? :)
VálaszTörlésSzerintem ez is ínycsiklandóan néz ki... :)
VálaszTörlésPersze vannak ízek, amik bennünk vannak, de ismételhetetlenek... nekem pl. ilyen a nagymamám borsólevese... :)