2017. november 1., szerda

Elválás

Az elválás mindig fáj.
Mindegy milyen a kapcsolat, szerelem, barátság, felnőtt - gyerek, hiányérzést hagy maga után.

Lezárult egy szakasz az életemben.
Tavaly október elején találkoztam Dórival és az Édesanyjával, segítségre volt szükségük, "pót-nagyit " kerestek.
Sok szép közös óra, élmény , kézműveskedés, tanulás, és még sorolhatnám mi minden történt ez alatt az egy év alatt.
De változás történt, elköltöztek Szolnokról, máshol, más városban kezdenek új életet.
A költözést sok sok beszélgetés, összebújás előzte meg, hisz a felnőttnek is fel kell dolgozni a változást, de egy gyermek egészen másképpen éli meg.
Az utolsó 3 napot együtt töltöttük, nálam aludt, hogy Anya nyugodtan tudjon csomagolni, pakolni.
Igyekeztem emlékezetessé tenni ezt a három napot, sütöttünk, varrtunk, társasjátékokkal játszottunk, színházban voltunk.
Ma délután aztán eljött a búcsú ideje.
De nem szakad meg a kapcsolatunk, megbeszéltük, hogy az iskolai szünetekben néhány napot együtt töltünk, ellátogatok én is Hozzájuk.

Legyél nagyon boldog Dóri az új helyen.

2 megjegyzés:

  1. Ha ilyen mély volt az együttlét, biztosan nyomot hagy az életében, jövőjében. Soha nem felejt el.

    VálaszTörlés