Tábor óta

Elég régen jelentkeztem, mentségemre szólva  nagy változások történtek mostanában.

Mint arról már írtam, megszületett a második unokám, elég sok időt töltök velük, szinte napi szinten enyém a fürdetés előtti séta.
Amíg tart ez a jó idő, minden percet ki kell használni.
A divat követését nem lehet elég korán elkezdeni 😊

A mostani gyermekeket látva eszembe jut, amikor az én gyermekeim ilyen kicsik voltak nem lehetett ennyi szép dolgot venni, vagy csak az én pénztárcám nem engedte? Nem is tudom.

Június 15.- n véget ért az óvodai munkám.
Az hogy szeptembertől újra hívjanak bizonytalan volt, hisz aktív óvónénikkel akarták feltölteni az üres álláshelyeket, nem helyettesítő nyugdíjasokkal. Mi csak délután dolgoztunk, heti 2 - 3 napot, olyan valakik kellenek, akik váltott műszakban délelőtt, délután dolgoznak.

Jött egy ajánlat, egy újonnan induló projektben óvónőre is szükség lenne, aki az ügyfelek gyerekeire vigyáz, amíg az anyuka intézi az ügyeit.
Így nyugodtan átbeszélhet, intézhet mindent, nem kell közben a gyermekre figyelni.
Szeptember 1 óta itt dolgozom, amikor nincs gyermek, akkor az irodai munkában segítek, a mi ügyfeleinknek nyújtok tájékoztatást a munkánkról.
A nők munkába visszaállása, munka és család összehangolása, családbarát munkahelyek felkutatása, ajánlása, atipikus foglalkoztatások , képzések, előadások tartását, stb. foglalja magába a munkánk.
Nagyon lelkes , jó kis csapat vagyunk, remélem így is marad.
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a lányommal dolgozunk egy helyen, most ez is megtörtént.

A csapatunk a megnyitón.

Közben azért a kézimunka sem lett teljesen mellőzve, régebben készült apróságok kapták meg végleges formájukat, finom levendulával töltöttem meg őket.

Érik a dió blogjátékát osztotta meg Rita, beneveztem én is.
Könyvjelzőt kellett készíteni, szeptember végéig.
Eredetileg nem ezt a mintát akartam megcsinálni, de eszembe jutott, már nagyon régen szerettem volna kivarrni ezt a mintát.

Köszönöm, hogy nálam jártál.