Kedves Vera!
Nem tudom miért, nem tudok írni az oldaladon.
Ezért itt írom meg, amit szerettem volna.
Milyen érdekes, pont a napokban fogalmazódtak meg a fejemben ugyanazok a gondolatok, amit Te is írtál.
Sajnos nincs szükség a 10 ujjamra, hogy meg tudjam számolni, kik azok, akik még mindig írogatnak a blogjukra.
Én szívesen nézelődöm, jó hogy tudok Rólatok, mit csináltok éppen, hogy alakul az életetek, sokszor még ötletet is találok, ha nem is kivitelezem, de elraktározom.
Tudom rossz, ha nem kapunk visszajelzést, de ne hagyd abba az írást, a gyönyörű képek küldését, én mindig itt leszek / remélem sokáig / és gyönyörködöm az alkotásaidban, a képeidben.
Gratulálok a blog évfordulóhoz, szorítok, hogy minden eredmény rendben legyen.
További szép éveket kívánok, ölellek.
Kedves Éva... nagyon aranyos vagy hogy igy jelezted hogy irni szerettél volna...sajnos fogalmam sincs mi a gond, vagy mi volt...Látom én is sokszor hogy a blogger állandóan variál...Most ahol irok felület is más mint eddig...Nekem most a szinemet cserélték le, hogy miért nem tudom...Én felvenni ismerőst nem tudtam...mert a rendszer nem engedtte...Mindig bekapcsolom, vagy csak kapcsoltam volna, azt a programot, ha ir valaki egy régebbi bejegyzéshez, értesit emailba... aztán visszaadták...Elvették a kisképeket is, amit mikor teszel fel új bejegyzést, lehet látni az első képet...Szóval nem tudom... Valahogy igazából nem megy már a blogirás, azért, amit már többször is szóvá tettem...csak erőlködöm...és köszönöm a bátoritást...
VálaszTörlés